Az atomenergia és a megújuló energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére - jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő pénteken Prágában az Európai Atomenergia-ügyi Fórumot megnyitó beszédében.
Két év alatt az éves energiafogyasztás öt százaléka kiváltható lenne szélenergiával. Egyebek közt erről is beszélt az InfoRádiónak az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója.
A kormány az eddig támogatott, valóban kritikusan fontos megújuló napenergia-termelés hazai lehetőségeit is ellehetetlenítette a szerdán megjelent rendelettel – olvasható az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében. A szakmai szervezetek kiemelték, hogy már évekkel ezelőtt jelezték a kormánynak az infrastruktúra hiányosságait, melyekre most hivatkoznak.
Az energiapiacok és a vonatkozó szakpolitikák alapvetően alakultak át Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem csak átmenetileg, hanem vélhetően az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan is, írják a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői a legfrissebb éves jelentésükben. A mostani energiaválság jóval szélesebb körű és összetettebb, mint a korábbiak voltak, ezzel kapcsolatban az IEA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első igazán globális energiaválság közepén vagyunk. A jelenlegi helyzetre adható megoldások köre komplexebb és átfogóbb, mint a '70-es évekbeli olajválságnál volt, ugyanis nem csupán egyetlen energiahordozóról való leválásra van szükség, hanem magának az energiarendszernek a megváltoztatására, mégpedig úgy, hogy közben az energiaszolgáltatások megfizethetőek és biztonságosak legyenek. Ebben a környezetben jelentősen felerősödnek a versenyképes és megfizethető tiszta technológiák mellett szóló gazdasági érvek, ami mentén az elemzők úgy vélik, hogy az előttünk álló években tetőzhet a globális kereslet az összes fosszilis tüzelőanyag iránt.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása, az orosz gáztól való teljeskörű függetlenedés mentén azonban jövőre már rosszabb lehet a helyzet. De milyen lehetőségek állnak Európa előtt a kereslet csökkentésére, a rövid távú deficit áthidalására, és vajon tényleg túl drága az északi-amerikai régióból tankerhajókon ideszállított LNG? Ezekre a kérdésekre fókuszál a norvég Rystad Energy elemzése.
A szerda esti közlönyben a kormány kihirdette a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának veszélyhelyzeti új szabályait. Ezzel eldőlt: október 31-ig tart a lakossági napelemek esetében az eddig nagyon vonzó szaldó elszámolás, utána cudar világ jön a napelemtelepítő háztartásoknak. A kormány azt ígéri: mindez csak átmeneti, a hálózatfejlesztés idejére érvényes szabályozás.
A bevásárlóközpontok nagy energiafelhasználású épületek, ezért különösen nagy mértékben érinti őket az energiaár-emelkedés. A vásárlók komfortérzetének megtartása mellett az üzemeltetési költségek optimalizálása a jelen körülmények között nem könnyű feladat. Dr. Szilágyi Melindát, az Allee Bevásárlóközpont üzemeltetését és vagyonkezelési feladatait ellátó Multi Hungary Management Kft. magyarországi vezetőjét kérdeztük az energiaár-változás hatásairól, a fenntarthatóság kiemelt szerepéről és az átgondolt energiastratégia fontosságáról.
Szinte minden hétre jut valamilyen energiapiaci "újdonság", ami jelentősen megnehezíti, illetve felborítja a lakosság hosszú távú terveit. Legutóbb a napelemeknél történt ez a visszatáplálási kötelezettség, illetve a szaldóelszámolás felfüggesztésével. Több cikket is írtunk arról, hogy ez miként változtatja meg sokak döntését, most az új építések, az extra költségek, a megtérülés, illetve egyes zöld hitellel építkezők bizonytalan helyzetét is megvizsgáltuk egy szakértő segítségével.
A magyar kormány úgy döntött, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését, amely az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát - írja közleményében a Technológiai és Innovációs Minisztérium.
Az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében - jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.
Az üzleti élet területén egyre fontosabb szerepet kapó ESG jelentősen átalakítja az irodabérlés szabályait, valamint a bérbeadók, bérlők és különböző szolgáltatók hozzáállását az irodákhoz – ez volt a fő megállapítása a New Work által szervezett kerekasztal-beszélgetésnek.
A szél- és napenergia-kapacitás növekedése 11 milliárd dollárt takarított meg az Európai Uniónak az orosz-ukrán háború óta, ezt az összeget eredetileg gázimportra költötte volna az EU – számol be a hírről a Bloomberg.
Ausztrália "megújulóenergia-övezetek" létesítését jelentette be szerdán szélerőmű-parkok és víz alatti elektromosáram-vezetékek kiépítésével annak érdekében, hogy növelje a nemzeti áramellátó hálózatába betáplált "tiszta" energia részarányát.
Néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt az ESG. Kérdés azonban, hogy milyen keresleti, technológiai, jogi, tőkepiaci és ingatlanpiaci feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy a vagyonkezelési piac egésze az ESG szellemében működjön. Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciájának délutáni szekciójában.
Évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz veszik kárba a magyar gázinfrastruktúrák szivárgásai miatt. Ez az országos téli gázfogyasztás egyheti mennyiségét adja ki, így nemcsak rendkívül pazarló, hanem a földgáz 80-95 százalékos metántartalma miatt fokozottan járul hozzá az éghajlatváltozáshoz is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért sürgeti, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge) kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2030-ra az országok vállalják metánkibocsátásuk 30%-kal való csökkentését a 2020-as szinthez képest. Ennek fényében is átgondolandók a tervezett új gázberuházások, amelyek növelnék az ország metánkibocsátását, amellett, hogy újabb évtizedekre bebetonoznák az ország gázfüggőségét.
Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára egy Facebook-bejegyzésben elmondta, hogy a kormány célja, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltaknak, illetve az ellátásbiztonsági szempontoknak megfelelően növelje a helyben rendelkezésre álló, környezetbarát napenergia hasznosítását, mivel Magyarország természeti adottságai ezen a területen a legjobbak.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
A spanyol kormány a gázfogyasztás 13,5 százalékos mérséklését szolgáló intézkedéscsomagot fogadott el kedden a 2022 augusztusától 2023 márciusáig terjedő időszakra.
A hazai kkv-k és nagyobb iparvállalatok részéről óriási az igény a saját fogyasztásra termelő napelemes rendszerekre, amelyekkel érdemben csökkenthetik magas villanyszámlájukat, illetve részben gázfogyasztásukat is képesek kiváltani. Egyelőre azonban a közelmúltban szigorított követelmények, illetve az egyedi eljárások leállítása miatt nem tudnak engedélyeztetni ilyen új naperőműveket. Miután az elszálló piaci energiaárak már számos cég működését is veszélyztetik, a kormány újragondolás tárgyává tette a rugalmassági kapacitás telepítésére vonatkozó, nyáron bevezetett követelményt, és az engedélyezési határidők rövidülését ígéri, amint ez az október 4-i Portfolio Energy Investment Forum konferencián elhangzott bejelentésekből kiderült. Az ígéretek teljesülése az egész magyar gazdaság számára hatalmas jelentőséggel bírna.